Iskolánk névadójának életéről, pályájáról
 |
A Dóczy Református Gimnázium elsõ emeleti lépcsõfordulójában ennek a híres tanárnak és iskolánk egykori igazgatójának a dombormûvét láthatjuk, melyet minden évben a Matula-napok rendezvényein – Gedeon-napon (október 10.) – megkoszorúzunk, a tanári szoba elõtti folyosón pedig eredeti fényképfelvétel õrzi e jeles személyiség arcvonásait.
Mit érdemes ismernünk e jeles tanáregyéniség gyermekkoráról, családjáról? Dóczy Gedeon Miskolcon született 1832. november 17-én. Apja Dóczy István református lelkész, anyja Szabó Mária. Az elsõ ismeretekre édesapja tanította meg, akit korán elveszített. Édesanyja taníttatta. 1841-ben a Miskolci Református Líceum tanulója, az 1-2. és a 3. osztály egy részét végezte ott. |
1844 januárjában Sárospatakon elvégezte az akkor 6 évfolyamos gimnáziumot, majd ugyanott a Református Kollégiumban teológiát tanult. Már 22 éves volt, amikor 1854-ben Lõcsén tartózkodott, hogy még jobban elsajátítsa a német nyelvet. Tanulmányai során eljutott Svájcba is: megismerkedett a berni származású Levier Emmával, akit késõbb feleségül vett. Öt gyermekük született. Andor fiuk korai halála nehéz próba elé állította õlet. Még nagyobb bánatot kellett elhordoznia Dóczy Gedeonnak 1876-ban, amikor felesége elhunyt. Ekkor már második éve volt Debrecenben a Református Leánynevelõ Intézet élén.
Hol tevékenykedett debreceni évei elõtt?
Az 1855-1856-os tanévet a Tiszáninneni Református Egyházkerület híres Kollégiumában, Sárospatakon töltötte: a gimnáziumra elõkészítõ osztály köztanítója volt. Letette a szigorú segédtanári és segédlelkészi vizsgát. Három esztendeig – 1856 szeptemberétõl 1859 augusztusáig – házitanító volt gróf Degenfeld Schomberg Imre két lánya mellett, kik közül az idõsebb hölgy a késõbbi Tisza Kálmánné. 1859-ben a Tiszáninneni Református Egyházkerület Fõ-leánynevelõ Intézetében vezértanári (vezetõtanár) megbízást kapott. Itt kezdte nõnevelõi pedagógiai tevékenységét: feleségével, Levier Emmával együtt hûségesen nevelték a növendékeket. 1872 júliusától Sárospatakon az Állami Tanítóképzõ Intézet igazgatója és a neveléstan tanára lett.
Hogyan és mikor került Debrecenbe, hogyan élt itt?
Pályázatot írtak ki a Debreceni Református Leánynevelõ Intézet igazgatói tisztségére, melyet megnyert, és 1874 szeptemberétõl az Intézet igazgató-tanárává választották.
Az 1876-os gyász után két esztendõ múlva 1878-ban házasságot kötött a felvidéki, dobsinai származású Fischer Ilonával. E házasságból is öt gyermekük született. Példás családi életük hatással volt tágabb környezetükre is.
Hogyan ment végbe a Debreceni Református Leánynevelõ Intézet Dóczy Gedeon igazgatósága idején való fejlesztése?
Az új igazgatóhoz fûzött remények kezdtek lépésrõl lépésre valóra válni. Fokozatosan bõvültek az iskola képzési lehetõségei. 1874-ben Dóczy Gedeon elsõ intézkedése az volt, hogy az eddigi elemi iskola utáni 2 éves intézeti képzést – amint arról már 1872-ben döntés született – ténylegesen 4 évesre fejlesztette tovább, így teljesen kiépült a 4 évfolyamos felsõ tagozat. Ezzel egyidejûleg megszervezte a 4 évfolyamos elemi iskolát is, amely gyakorlatilag az alsó tagozatot jelentette. Így összesen 8 évfolyamúvá – kéttagozatúvá – alakult az iskola. A nemzeti tárgyak mellett tanítottak idegen nyelveket, zenét és táncot is. Az 1891/1892. iskolai évben – Kiss Albert lelkész, országgyûlési képviselõ, igazgatótanácsi elnök kezdeményezésére – a 8 osztályú leányiskola 4. osztálya fölé – az eddigi 4 felsõbb helyett, már 6 felsõbb osztályt terveztek, melynek elsõ évfolyamát be is indították, s így fokozatosan kialakult a ”hatosztályú (azaz hat évfolyamos) felsõbb leányiskolai” tagozat. Ez már azt jelentette, hogy a mai értelemben vett 10. évfolyamig tartott az iskolai képzés.
Az 1899/1900. tanévben újabb tagozattal bõvült a Dóczy Gedeon vezette intézet. A felsõbb leányiskola 4. osztály a fölé (a mai 8. évfolyam fölé) – az elõbb említett hatosztályú felsõbb leányiskola meghagyása mellett – 4 évfolyamos tanítónõképzõ-intézetet szerveztek; abból a megfontolásból, hogy az „egyház kedves kis veteményeskertjeibe” – a református kisiskolákba (vagyis a református elemi iskolák 1-4. osztályába) – hozzáértõ, hithû és a református hagyományokat jól ismerõ tanítónõk kerüljenek és váljanak a jövõ nemzedék példaképévé. Bizonyos gyakorlati megfontolások miatt is, de lassan elnéptelenedett a nemrég kiépült hat évfolyamos képzés 5. és 6. osztálya, és átadta helyét a képesítést adó tanítónõképzõnek. A tanítónõképzõ mellett elemi gyakorlóiskola is létesült, vagyis az alsó tagozat 1-4. osztálya.
Milyen volt az intézet népszerûsége?
A családok igen megkedvelték ezt a leányaik számára teremtett képzési formát, mert itt olyan dolgokat tanulhattak meg, amelyeket késõbb, háziasszonyként is jól hasznosíthattak. A felsõbb leányiskolai és az erre épülõ tanítónõ-képzési forma intézményi szempontból is közös igazgatás alatt állott és közös tanári kara volt 1908-ig, Dóczy Gedeon nyugalomba vonulásáig.
Életének utolsó esztendeiben is elég aktívan foglalkozott tudományos dolgaival. A „nõnevelés apostolaként” emlegetett Dóczy Gedeon 79 éves korában, 1911. május 16-án hunyt el Debrecenben. Dóczy Gedeon halála után 17 évvel hozták meg a hivatalos döntést az intézet új elnevezésérõl, miszerint felveszi az intézet a Dóczi nevet (ebben a pontos i-vel írott formában).
Az új épület 1929-ben készült el. Igaz, a tervekhez képest a felét sikerült felépíteni, de már ez is sokat enyhített a helyhiánnyal küzdõ iskolán. Így a leánygimnázium és a tanítónõképzõ intézet ott nyert elhelyezést. Ebben az épületben mûködik gimnáziumunk jelenleg is. Ma nevünket a személynév eredeti írásmódjához igazodva, y betûvel írjuk.
Ablonczy Béla
református lelkész, vallástanár