Kedves Diákok!
Azt tapasztalom, hogy évről évre egyre hamarabb – jóval az adventi időszak beköszöntése előtt – szólítanak meg Bennünket a különböző segélyszervezetek, és tájékoztatnak az adakozás lehetőségéről. Ezért már tavaly is nagy gyötrődések után álltam ide, az Úrasztalához, mert úgy éreztem, hogy a sok felhívás között elvész az a kezdeményezés, hogy néhány mondatban elmondjam, lehetőség nyílik a cipős dobozok gyűjtésére az iskola falain belül is.
Az idén pedig egyre inkább a kétely hangjai erősödtek benne. Bár nem a mennyiség számít, ez nem verseny, de 2016-ban a 2015-ös évhez képest szinte fele doboz gyűlt össze a Dóczy Gimnáziumban . Így kicsit úgy éreztem, hogy ez is mutatja, hogy kifulladóban van az adakozás ezen formája. Feltettem a kérdést magamnak: Hogyan fog az én szavam hiteles lenni, és hogyan fogja megindítani a közösségünket abba az irányba, hogy akarjunk odafordulni a jó ügyhöz, hogy a rászorult gyerekeknek a karácsonyába örömöt csempésszünk néhány aprósággal?
De aztán kiderült számomra, hogy feleslegesnek bizonyult az aggodalmam, mert a cipős doboz akció már beépült a mi iskolai adventünkbe, és sorra jöttek a kérdések hozzám ezzel kapcsolatban, amelyek egyben a megerősítést adták, hogy szükség van meghirdetni ezt a lehetőséget… hiszen többen számon tartják, támogatják ezt a kezdeményezést…
Szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem kötelező, de egy-egy toll, füzet, matrica, csoki, kesztyű, sapka, játék – akár nem is kell, hogy új legyen, csak jó állapotban lévő – máris tölti a dobozokat, és pillanatokon belül 4-5 ember képes varázsolni egy kincsekkel teli dobozt egy rászoruló gyereknek. Jó érzés valamit tenni másokért úgy, hogy közben ez nekünk sem megterhelő, nem vár el erőn felüli teljesítést. Bár az időnket és a figyelmünket oda kell szánni…
Természetesen bárki csatlakozhat az akcióhoz, és maga is készíthet meglepetésekkel teli dobozt, amelyen tüntessétek fel, hogy hány éves és milyen nemű gyerekeknek szántátok. A fiúkról és a kiskamaszokról se felejtkezzünk el! A gyűjtést december 18-án fejezzük be, hogy legyen idő karácsonyig az ajándékok célba érésére.
Azt hiszem, hogy mindenki megtapasztalta már: „Ha keveset adsz is, ha szívből adod, soknak számít.” (Lőrincz L. László)
Perla Erzsébet
az adományokat koordináló tanár