Az „ Erasmus +” nemzetközi programnak köszönhetően diákjaink már Belgiumban és Svédországban sikeresen képviseltették magukat. További izgalmas utazásokra van lehetőségük Spanyolországba, Olaszországba, Németországba, Franciaországba és Macedóniába. A program gördülékeny lebonyolítása érdekében az említett országok tanárai és szervezői most szeptember végén Belgiumban találkoztak, hogy eddigi közös munkájukat értékeljék, valamint főleg azért, hogy az elkövetkező helyszínek eseményeit előkészítsék.
Magyarországról Czapp Katalin tanárnővel ketten képviseltük iskolánkat. Egy hetet töltöttünk egy Blankenberge nevű északi kis városban, közvetlen az Északi-tenger közelében. A rengeteg előkészületi munka, gyűlések és eszmecserék mellett alkalmunk nyílt nem csupán a belga életbe belekóstolni, de nemzetközi tanár kollégákkal találkozni, a helyi kultúrát és sajátosságokat is megismerni.
A hét során így ellátogattunk első világháborús csaták helyszíneire, múzeumokba és olyan temetőkbe, ahol több százezer katona nyugszik. Hátborzongató élmény volt a fiatal, még alig 20 éves katonák sírjai közt sétálni, de egyben elgondolkodtató is, hogy 100 évvel az első világháború kitörése után az egykor hadban álló országok fiataljai most az „Erasmus +” programnak köszönhetően már barátként találkozhatnak, tanulhatnak egymástól, és tapasztalatokat cserélhetnek, azért, hogy „csatáikat” legfeljebb eszmei síkon vívják.
A történelmi múlt mellett helyi cégek működésébe is betekintést nyertünk. Európa legnagyobb gépkocsiforgalmazó gyárában járva szemtanúi lehettünk a még félkész autók festésének, karosszériájuk összeszerelésének, ill. az elkészült áruk hatalmas hajókba való feltöltésének, melyek a kikötőben arra várnak, hogy rakományukat tengeren túlra szállítsák, hogy majd más kontinenseken rátalálhassanak boldog tulajdonosaikra.
Az „Erasmus+” célja elsősorban az, hogy fiatalokkal megismertessük nemzetközi szinten az oktatás és munkaerőpiac fontosságát, és hogy ne csak nemzeti, de egyben európai identitásuk is erősödjön. A program egyik legszembetűnőbb eredményével éppen mi magyarok, ill. a Dóczy büszkélkedhet. Sári János, aki tavaly három társával együtt Belgiumban méltó módon képviselte iskolánkat és egyben hazánkat is, úgy döntött, hogy érettségi után visszatér, és egy évet önkéntesként dolgozik. Megható pillanat volt vele találkozni, és meghallgatni tapasztalatait első lépéseiről, amit az önálló élet útján tett. Jani az itthon maradt, vagy éppen érettségi előtt álló diákoknak ezt üzeni: „tanuljátok az első és második idegen nyelvet is ezerrel, mert a használható nyelvtudás elengedhetetlen az életben”.
Az egész héten át tartó nemzetközi tanári értekezletek, kisebb eszmecserék varázsa éppen abban rejlett, hogy volt egy közös nyelv, aminek köszönhetően tanulhattunk egymástól, élményekkel gazdagodhattunk és mindenekelőtt épülhettünk. A különféle országok képviselői egységesen kimondták, hogy jó dolog tanárnak lenni, és a legnagyobb öröm számunkra, ha látjuk, sikerült diákjainknak olyan értékeket adnunk, ami építi őket, és az életben való boldogulásukat segíti. Bízunk benne, hogy az elkövetkező utakon és programokon is Isten áldása lesz!
Bollmann Gábriel