I. témakör – Életművek a magyar irodalomból. Kötelező szerzők
1. A hazafiság eszményének megjelenése Vörösmarty Mihály költészetében
2. Arany János balladáinak jellegzetessége
3. Petőfi Sándor Az apostol című művének elemző bemutatása
4. Két világ, kétféle értékrend Jókai Mór Az arany ember című regényében
5. Mikszáth Kálmán parasztábrázolásának jellegzetességei a Jó palócok című kötet alapján
6. A történelmi regény jellemzői Herczeg Ferenc Az élet kapuja című regényében
7. Ady Endre szerelmi lírája
8. A próféta alakjának megjelenítése Babits Mihály Jónás könyve című alkotásában
9. Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényének elemző bemutatása
10. Az árvaság és hiány megjelenése József Attila költészetében
II. témakör – Szerzők, művek, korszakok a régi magyar irodalomból a 18. század végéig. Választható szerzők
11. A barokk eposz jellegzetességei Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című művében
III. témakör – Portrék, metszetek, látásmódok a 19-20. század magyar irodalmából. Választható szerzők
12. Radnóti Miklós eclogaköltészete
13. Móricz Zsigmond parasztábrázolása az újnépiesség jegyében
IV. témakör – Metszetek a 20. századi délvidéki, erdélyi, felvidéki és kárpátaljai irodalomból
14. A vallásosság megjelenése Dsida Jenő költészetében
V. témakör – Művek a kortárs magyar irodalomból
15. Kortárs magyar dalszövegek irodalmi hatása
VI. témakör – Művek a világirodalomból
16. A „kisember” alakja az orosz realizmus irodalmában
17. A Biblia mint az európai irodalom alapszövege
VII. témakör – Színház és dráma
18. A történelmi színek szerepe Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményében
19. Ibsen Nóra (Babaszoba) című művének elemző bemutatása
VIII. témakör – Az irodalom határterületei
20. Szabó Magda Az ajtó című regényének és Szabó István azonos című filmjének összehasonlító elemzése
MAGYAR NYELVTAN
I.témakör – Kommunikáció
- Az emberi kommunikáció nem nyelvi jelei és kifejezőeszközei (pl. gesztusok, mimika, térközszabályozás, tekintet, külső megjelenés, testtartás, fejtartás, csend)
- A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség
- A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái, nyelvi és képi kifejezési formái
II. témakör – A magyar nyelv története
- A magyar nyelv történetének fő korszakai és a legjelentősebb nyelvemlékek
- A szókészlet rétegei: ősi örökség, belső keletkezésű elemek, jövevényszók, nemzetközi műveltségszók, idegen szavak
III. témakör – Ember és nyelvhasználat
- Anyanyelvünk rétegződése I. A köznyelvi változatok, a csoportnyelvek és a rétegnyelvek
- A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben
IV. témakör – A nyelvi rendszer
- A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes használatuk a mondatok felépítésében (állítmány, alany, tárgy, határozó, jelző)
- Az egyszerű és összetett mondatok felismerése
- A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggése
- A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában. A magyar nyelv szófaji rendszere: az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók.
V. témakör – A szöveg
- A szóbeli és írott szövegek szerepe, eltérő jegyei
- Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípusok: mindennapi, közéleti és hivatalos, tudományos, publicisztikai, szépirodalmi
VI. témakör – A retorika alapjai
- A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig
- A hatásos előadásmód eszközei
VII. témakör – Stílus és jelentés
- Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés
- A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek megismerése, felismerése, elemzése, összefüggésben a szövegtani jellemzőkkel
- Az egyszerűbb alakzatok köznyelvi és irodalmi szövegekben
- Szóképek: hasonlat, metafora, megszemélyesítés, szinesztézia, metonímia, szinekdoché; összetett szóképek: allegória, szimbólum felismerése, elemzése és értelmezése szépirodalmi és egyéb szövegekben
VIII. témakör – A digitális kommunikáció
- A digitális kommunikáció jellemzői, szövegtípusai, az új digitális nyelv
Papp Dóra
szaktanár