Az alumni szó (latin) jelentése: öregdiákok. Egy nemzetközileg ismert és használt kifejezés mindazokra, akik egy adott iskola, intézmény végzett diákjai. Magyarországon 2011-ben kezdődött el az Alumni Program.
A program célja az is, hogy összefogja a végzett hallgatókat és lehetőséget biztosítson egy olyan fogékony, középiskolai diákközösséggel való közös munkára, amelyben lehetőség nyílik az adott egyetem oktatási, tudományos és szakmai munkájának megismerésére.
Az MTA Alumni Program keretében idén tavasszal egy hat előadásból álló program vette kezdetét iskolánkban, a Dóczy Gimnáziumban.
Olyan előadókat hívtunk meg a gimnázium falai közé, aki szakterületük kimagasló egyéniségei. Érdekes előadásaikkal nemcsak a tanórákat tették színesebbé, hanem az általuk képviselt egyetemeket is bemutatták, vonzóvá tették a jövő természettudósai, diákjaink számára.
A biológia, kémia és földrajz egyes ágait, területeit fedték le az előadók választott témái.
Elsőként 2022. február 23-án, szerdán a 2. tanórában Dr. Molnár V. Attila, a DE tanára az ökológia és a botanika világába kalauzolt bennünket. Az orchideák különféle változatainak megismerése után megtudhattuk, hogyan veszik rá ezek a növények az ízeltlábúakat a beporzásra. Nem véletlenül kapta az előadás a Természet csalói, drogdílerei és guminői – az orchideák címet. Ökológiai alapfogalmakat ismertünk meg, ezek különösen hasznosak voltak a biológia érettségi előtt álló tizenkettedikeseinknek. De a kisebbek, a hetedikeseink is ízelítőt kaphattak az érdekességekből, így megalapozva a későbbiekben megtanulandó ökológiai fogalmakat, jelenségeket. A Magyarországon élő orchideafajok is meglepetést okoztak azoknak, akik eddig úgy vélték, hogy ezek a növények csak az esőerdőben fordulhatnak elő. Megtudhattuk, hogy hogyan történik az elnevezésük, milyen életkörülményeket kedvelnek, hogyan veszik rá az állatvilág egyes egyedeit a beporzásukra. Előadónktól meghívást is kaptunk az egyetemre, hogy bepillanthassunk az ott folyó kutatásokba.
Egy pár nap múlva, február 28-án, az 5. tanórában Dr. Vad Csaba, a VÖI Plankton-ökológia Kutatócsoport tudományos munkatársa érkezett hozzánk Budapestről. Előadásának témája: A klímaváltozás hatásai a vízi ökoszisztémákra. Csaba bemutatta az intézményüket és a kutatásának témáit is. A plankton fogalmának tisztázása után megtudtuk, hogy egy probléma felvetése után milyen módszereket alkalmazhatunk a megoldásra (megfigyelés-kísérletezés-modellezés). A klímaváltozást bemutató diagram jól szemléltette, hogy valós problémákkal állunk szembe. A légkör felmelegedése mellett az állóvizekre, s az abban élő organizmusokra is hatással vannak a változások. Az algavirágzás, a sósodás, a kiszáradás, vagy az ellenkezője: az áradás egyaránt veszélyezteti a legapróbb élőlényeken keresztül az összes más állatfaj életkörülményeit is. S ez emberekre is hatással van. A Magyar Kísérletes Tóhálózat legfontosabb eredményeit bemutató diasorozat megtekintése után előadónk szívesen válaszolt diákjaink kérdéseire is.
A harmadik előadónk március 8-án egészen más témával ismertette meg tanulóinkat. Dr. Szilágyi-Bónizs Melinda, adjunktus, a DE-ÁOK Humángenetikai tanszékének munkatársa a DNS és az RNS szerkezetét mutatta be diáin. Milyen hosszú egy DNS? Megjósolható-e a jövőnk a génjeink vizsgálatával? Hogyan történik a génszekvencia elemzése? Mi a hasonlóság és a különbség a különböző élőlénycsoportok genetikai felépítése között ? Hogyan hordoznak információt a kromoszómák? Előadónk közérthetően és színesen ismertette meg ezeket a fogalmakat a hallgatókkal. Azoknak a diákoknak is felejthetetlen perceket szerzett, akik nem tanultak biológiát ebben a tanévben, s nem ismerik a genetika alapfogalmait. A kromoszóma, gének, homológ, fenotípus, genotípus, allél kifejezések a tanórákon is használatosak, így ismétlésnek is nagyszerű alkalommá vált ez a 45 perc.
Március 10-én Dr. Makleit Péter Zoltán , a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Alkalmazott Növénybiológiai Tanszék munkatársa tért vissza a Dóczy falai közé. Hiszen édesapaként gyakran járt nálunk, örömmel fogadta el meghívásunkat. Előadásának témája szintén az éghajlatváltozáshoz kapcsolódott. A növények alkalmazkodása a klímaváltozáshoz. A hőmérséklet emelkedésének hatásait a vizekre már az előző előadótól is hallottuk, most egy más megközelítésből is elgondolkozhattunk a problémán. Hogyan hatnak majd a növénytermesztésre, s ezáltal az élelmiszerellátásra a felmelegedő légkör és az egyre gyakoribb környezeti extrémitások? A növények növekedése és a hőmérséklet között szoros összefüggés van. Néhány nagyon tudományos dia, diagramm és táblázat megnézése után (pl. a gyapot levelek nettó fotoszintézise és fluoreszenciája a hőmérséklet függvényében), érdekes mikroszkópi felvételeket láthattunk és a jelenleg hazánkban előforduló leginvazívabb növények és állatok képei révén tekinthettünk be valamelyest a témába. Megtudtuk, hogy az új kártevők megjelenése nagy problémát fog okozni a jövő mezőgazdászainak, kertészeinek, gazdálkodóinak. Sok olyan fajt láthattunk, amelyek kertjeinkben már most is jelen vannak, s elszaporodásuk a közeljövőben kárt fog okozni a gazdaságnak.
Dr. Üveges Bálint, az Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék munkatársa szintén Budapestről érkezett hozzánk április 8-án. Az állati mérgek rövid, de figyelem felhívó előadáscíme jelentős létszámú hallgatóságot vonzott be a Dísztermünk falai közé. Mi az, hogy méreg? Mitől mérges egy állat? Melyek azok az állatok, amelyek mérget használnak? Hogyan lehet a mérget felhasználni? A lábatlan kétéltűektől kezdve, a kígyókon át a halakon és a békákon keresztül sokféle állatot láthattunk, amelyeket jobb csak képeken csodálni, mint élőben találkozni velük. Bár megtudtuk, hogy igazából nem kell félnünk a mérges/mérgező állatoktól. Hazánk legfontosabb veszélyt jelentő állatairól is kiderült, hogy tévhitek keringenek róluk: az öves szkolopendra, a rákosi vipera, a légyölő pókszászlábú, a vöröshasú unka is csak arra jelent veszélyt, aki élőhelyén megzavarja őket. Bálint bemutatta saját kutatási területét is: a fenotípusos plaszticitást, vagyis, hogy képesek-e a gerinces állatok megváltoztatni a méregösszetételüket a megváltozott életfeltételek hatására.
A természettudományokat népszerűsítő programsorozatunk utolsó előadása hangzott el 2022. május 31-én a 3. tanórában. Előadónk a Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar, Földtudományi Intézet, Ásvány- és Földtani Tanszékéről érkezett, Dr. Rózsa Péter, nyugalmazott egyetemi docens. Számomra is fontos esemény volt ez, hiszen egykori, kedves egyetemi tanáromat láthattuk vendégül iskolánk falai között.
45 perces, az ásványokat bemutató prezentációjában először elmondta, hogy mi a különbség ásvány és kőzet, ásvány és ásvány között. Kialakulásuk és szerkezetük alapján csoportosította és rendszerezte a későbbiekben részletesebben is bemutatott ásványokat. Érdekességeket hallottunk a termés aranyról és ezüstről. A termésréz kitermelésnél a hazai készleteinkről is szó esett. Megtudtuk, hogy a grafit és a gyémánt ,,rokonok”. A kalkopirit és a pirit gyakorlati felhasználásáról is szó esett. A magnetit vastartalma jelentős, a korund pedig a rubin és a zafír drágakövek alapanyaga. A kalcit és az aragonit, bár ugyanolyan kémiai szerkezettel rendelkezik, mégis jelentősen eltérnek egymástól. A chilei salétromsav története pedig a történelem és az ásványkincsek kapcsolatát is megmutatta.
Bár hivatalosan egy földrajzórán vehettünk részt, dr. Rózsa Péter segítségével komplex természettudományos ismeretekre tehettünk szert: kémia, biológia és történelem ismereteinket is mélyíthettünk.
A résztvevő diákok iskolánk 7-12. évfolyam tanulói közül kerültek ki.
Minden előadás legalább egy tanórát (45 perc) vett igénybe.
Az előadásokat szervezte és e rövid visszatekintést írta Takács Judit biológia-földrajz szakos tanárnő.