Kirándulás Partiumban

2017. március 12-én és 13-án a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumának 10.C osztálya kiránduláson vett részt a Partiumban. A kiránduláshoz anyagi támogatást kaptunk a Rákóczi Szövetségtől. A pályázat feltétele az volt, hogy határon túli magyar lakta területre kellett ellátogatni, és részt venni egy március 15-ei megemlékezésen.
Reggel 8.30-kor indultunk az iskola elől, és 1 órás út után megérkeztünk Érsemjénbe, ahol először a Kazinczy Ferenc, Fráter Lóránd és Csiha Kálmán hagyatékát őrző emlékmúzeumot néztük meg.
Az emlékház megtekintése után részt vettünk a március 15-ei megemlékezésen a falu Közösségi Házában. Először az érsemjéni Kazinczy Ferenc Általános Iskola tanulói adtak elő egy rövid színdarabot, felidézve a március 15-ei történéseket, majd osztályunk tanulóinak verses-énekes műsora következett.
Végül az érsemjéni Ezüstperje Néptánccsoport fergeteges műsora zárta a kétórás ünnepséget. Ezután megkoszorúztuk a Közösségi Ház parkjában lévő Kazinczy-mellszobrot.
Rövid megvendégelés után indultunk Nagykárolyba, ahol a város első számú látnivalóját, a romantikus, régi lovagvárakra emlékeztető, impozáns Károlyi-kastélyt néztük meg, mely gyönyörű angolparkjával, felújított dísztermeivel, gazdag gyűjteményeivel a régió kihagyhatatlan látványossága. Itt külön megtiszteltetés ért minket, hiszen a város díszpolgára, dr. Németi János kalauzolt bennünket, aki Dávid Lea 10.C osztályos tanuló nagypapája.
Szállásunk Krasznamihályfalván volt a termálfürdő területén, ahol kényelmes szobákkal, finom vacsorával és éjszakai fürdőzéssel vártak minket vendéglátóink.
Reggeli után Ákoson néztük meg az Ákos nemzetség hajdani birtokközpontjában álló Szatmár megye egyik legrégebbi templomát, a változatos történetű ákosi református templomot. Az impozáns román kori műemlék festett népi motívumaival a térség legértékesebb építészeti épületegyüttese. A hagyomány úgy tartja, falait lehetetlen bevakolni – vöröslő téglafalai monumentális hatást kölcsönöznek a monostortemplomnak.
A következő megállóhely Erdőd volt, ahol a Szendrey család régi lakhelyét néztük meg. Itt a gyerekek kipróbálhatták angol nyelvtudásukat is, mert angolul folyt az idegenvezetés. A fiúk felpróbálhatták a korabeli fegyverzeteket, megtudhattuk, hogy itt tartotta Petőfi Sándor és Szendrey Júlia a menyegzőjüket, valamint végig sétálhattunk a felújított alagútrendszer egy szakaszán, ahol a legnagyobb élményt a denevérek jelentették.
Utolsó állomásunk Koltó volt. Koltó legismertebb nevezetessége a XVIII. századi Teleki kastély, melynek leghíresebb ura gróf Teleki Sándor ’48-as ezredes volt. Itt töltötte mézesheteit a nagy költő, Petőfi Sándor Szendrey Júliával. A kastélyban ma Teleki-Petőfi múzeum működik. Ezen a helyen a magyar irodalom huszonnyolc verssel gazdagodott, a kertben ma is megtalálható asztal mellett. Ezek között van a világirodalom egyik legszebb gyöngyszeme, a “Szeptember végén” is. Mi is láthattuk az erkélyről (ami abban az időben még nem volt, így Petőfiék szobájuk ablakából csodálhatták), a máramarosi bérceket, nevezetesen a Rozsályt, amit most is hó borított.
Az idő gyorsan eltelt. Fáradtam, de tele élményekkel érkeztünk meg estére Debrecenbe.