Varga Józsefné vagyok, az az édesanya, akinek mindkét két gyermeke ebbe a gimnáziumba járt. 
Szeretnék a leendő dóczys szülőkhöz szólni, hiszen 14 évvel ezelőtt mi is tanácstalanul álltunk a pályaválasztás előtt. Nagyon jól jött azoknak a szülőknek a javaslata, akiknek már oda járt a gyerekük. Megpróbáltuk és a felvételi elbeszélgetés után Ági lányunk azt mondta, szívesen lenne a gimnázium tanulója. Sikerült és nem is csalódott, szeretett odajárni. 
Bizalom, szeretet, tisztesség, remény, lendület vette őt körül. Nyugodt szívvel engedtük el Őt abba a közösségbe minden reggel. Az élményeket, érzéseket átadva, Peti is ebbe az iskolába jelentkezett. A testvér gyerekeknek könnyebb volt a beilleszkedés. A családias légkör a kis létszám adta, hogy mindenki ismert mindenkit, így Peti útja ki volt taposva. Sokat meséltek itthon a közösségi életről, a kirándulásokról, az ünnepekről, amit együtt is eltöltöttek. Nagyon megható és szép emlék a szalagtűző hagyománya, ahol az osztályok által előadott műsorban, vidámság, humor paródia is jócskán jelen volt. Az érettségi, felvételi sikerének köszönhetően Ági és Peti is egyetemen folytatták a tanulmányaikat. Mai napig hallom a volt osztálytársak neveit, mert találkozások, beszélgetések, közös programok még mindig vannak. Jó volt tudni, jó tudni és jó lesz tudni, hogy ha az utcán összefutunk a régi tanárokkal tudják, hogy ki is az a Varga Ágnes és Varga Péter. Ezek után Én, Mi is szívből ajánljuk a Dóczy Gimnáziumot minden tovább tanuló diáknak, higgyenek, bízzanak a Dóczy közösségében!
2020-11-27