2021.02.23-26.

23. Kedd Ének: 463,1 IGEOLVASÁS: Máté 6:1.

Jót tenni két okból is lehet. Lehet szeretetből és emberségből azért, mert ez így helyes, és így logikus, de lehet önzésből is. Ez utóbbit azért, hogy az emberek lássák, hogy mi milyen jók vagyunk, és ezért dicsérjenek bennünket.
A hívő emberek jócselekedetei, a vallásos buzgóság hátterében is gyakran meghúzódik az önzés. A zsidóknál a vallásos életnek három fő megnyilvánulása volt a hétköznapokban: az adakozás, az imádság és a böjtölés.
Jézus arra figyelmeztet bennünket, hogy ezek mindegyikét gyakorolhatjuk akár napról napra is, ha azonban nem vizsgáljuk meg előbb őszintén a lelkünk szándékait, akkor könnyen lehet, hogy Istennek semmi öröme sem lesz a mi úgynevezett „jócselekedeteinkben”. Törekedjünk tehát a szeretetből fakadó jócselekedetek gyakorlására!

24. Szerda Ének: 464,1 IGEOLVASÁS: Máté 6:16-18.

Mindig voltak olyan emberek, akik azzal dicsekedtek, hogy ők mennyire vallásosak. Jézus idejében leginkább háromféle megnyilvánulása volt a zsidók vallásosságának: az imádkozás, az adakozás és a böjtölés. Az első kettőt egyszerűbb volt kivinni az utcára, és mutogatni a járókelők előtt, a harmadikat, a böjtölést már nehezebb. De milyen az emberi természet? Ha dicsekvésről van szó, abban mindig feltalálja magát. Az ilyen magamutogató „szuperhívők” ha böjtöltek, felvettek egy komor, világfájdalmas ábrázatot, kicsit elhanyagolt külsővel mentek ki az utcára, és máris mindenki tudta róluk, hogy éppen akkor milyen módon „szolgálják” az Istent.
Az igazi böjt azonban valami más. Egy egyszerű példa segítségével érthetjük meg a lényeget. Ha szeretnél magadnak megvenni valamit, amire igazán vágysz, és a szüleid nem nagyon tudnak rá pénzt adni, akkor valószínűleg azt fogod tenni, hogy a nyári szünetben – amikor egyébként pihenhetnél – néhány hétre elmész dolgozni valahová, hogy pénzt szerezz, amin majd megvásárolhatod azt, amire annyira vágysz. Valami ilyesmi a keresztyén böjt lényege is. Az Istent kereső ember önként, minden kényszertől mentesen, a nagy cél érdekében, hogy az Úrral találkozzon, lemond bizonyos kényelemről, de ezt sohasem fájdalmas arccal, hanem mindig örömmel teszi. Lehetnek neked is ilyen céljaid.

25. Csütörtök Ének: 465,1 IGEOLVASÁS: Máté 6:19-21.

A híres olasz filmrendező Antonioni: Nagyítás című filmjében van egy érdekes jelenet. A főhős egy rock-koncerten vesz részt, ahol az extázisba esett gitáros a színpadon a show csúcspontjaként összetöri a gitárját, és azt a tomboló közönség közé dobja. A koncertlátogatók soraiban megindul a közelharc az „ereklyéért”. Főhősünk komoly küzdelmek árán megszerzi magának az összetört hangszer legnagyobb darabját, és kincsével együtt kimenekül az utcára. Üldözői elől a következő sarokig menekül, ott aztán megáll, jól megnézi frissen szerzett ereklyéjét, aztán hirtelen mozdulattal felnyitja a mellette álló szeméttároló ajtaját, és beledobja az előbb még oly fontos tárgyat, majd üres kézzel megy tovább.
Ez a jelenet jól illik Jézus imént felolvasott szavaihoz. Mi is mondható igazán értékesnek? Mi az, amiért valóban érdemes küzdeni? Vannak olyan „kincsek”, amelyekért az emberek szinte egymást tapossák, de végül semmire sem használhatók. Éppen ezért egyáltalán nem felesleges dolog az, ha előbb mindig alaposan átgondoljuk, hogy mi is maradandó érték, mi az, amivel valóban gazdagabb leszek, ha megszerzem magamnak, és mi az, amit „a rozsda emészt meg, vagy a tolvajok ássák ki”. Imádkozzunk jó döntésekért, gyűjtsünk „lelki kincseket” ne csak a magunk hasznára, hanem mások javára is!

26. Péntek Ének: 466,1 IGEOLVASÁS: Máté 6:22-23.

Máté evangéliumának egy későbbi részében Jézus arról beszél, hogy a „szívből származnak a gonosz gondolatok”, és hogy „ezek teszik tisztátalanná az embert”. Itt meg azt halljuk, hogy a szem tisztasága vagy tisztátalansága a döntően fontos. Nincs a két jézusi mondás között ellentmondás. Izraelben Jézus idejében a „tiszta szem” az irgalmas, tiszta szívű embert jelentette, míg a „gonosz szem” a kapzsi embert. Ez pedig azt mutatja, hogy valahol a szívünk mélyén dől el, hogy mit fogunk meglátni abból, ami körülvesz bennünket. Attól, hogy valakinek ép szemei vannak, még közel sem biztos, hogy mindent úgy lát meg, ahogy az valójában történik. Vannak dolgok, amelyeket egyszerűen nem vagyunk hajlandóak észrevenni. Így vagyunk legtöbbször a magunk hiányosságaival, és mások – legfőképpen ellenségeink – erényeivel is.
Isten képes jótékonyan „tisztogatni” a szívünk gondolatait, és ezzel együtt a látásunkat is.

Áldás békesség!

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.